Csehország

Csehország


Idozóna: GMT+1

Fováros: Prága

Terület: 78.866 km2

Népesség: 10.272.179 fo

Népsuruség: 131 fo/km2

Népcsoportok: cseh (94,4%), szlovák (3%), moráviai 

Közigazgatási beosztás: 73 kerület 

Fekvés: Közép Európa, Németországtól délkeletre. 

Országhívószám: 420 

Autójelzés: CZ 

Elektromosság: 220 V, 50 Hz 

Államforma: köztársaság

Hivatalos nyelv: cseh

Beszélt idegen nyelvek: cseh, szlovák

Vallások: katolikus (39,2%), protestáns (4,6%), ortodox (3%), egyéb (13.4%)

Hivatalos pénz: 1 cseh korona=100 haler

Legfontosabb iparágak: feldolgozóipar: vas és acélgyártás, alumíniumkohászat, gépgyártás, közlekedésieszköz-gyártás, vegyipar, cementgyártás, üveg- és porcelángyártás, textilipar, bor- és cipoipar, fa-és papíripar, sörgyártás, egyéb élelmiszer.

Pénznem: Cseh korona

Fontosabb telefonszámok (ezek elohívók nélkül hívhatók!): 

• Általános segélyvonal: 112
• Rendorség: 158
• Mentok: 155
• Tuzoltók: 150

Elektromos áram: 220 V, 50 Hz

Autóbérlés - Közlekedés:

Vasutak hossza: 9000 km, ebbõl 2593 km villamosított.
Közutak hossza: 55 557 km, ebbõl autópálya 393 km.
Legfontosabb belföldi hajóutak: Elba, Moldva.
Belvízi kikötõk: Praha, Mélník, Ústí nad Labem, Décín, Kolín; nemzetközi repülõterek: Praha, Brno, Karlovy Vary, Ostrava.
A városok és a fõváros tömegközlekedésérõl bátran elmondható, hogy az nagyon magas színvonalú, kulturált, megbízható és fõleg –a hazaihoz képest- olcsó. A jármûvek tisztasága és mûszaki állapota kifogástalan. Minden tömegközlekedési eszköz menetrend szerint közlekedik. Menetjegyeket a nagyobb jegypénztárakban és a sûrûn elhelyezett és kifogástalanul mûködõ automatákból lehet vásárolni.

Izgalmas város,  izgalmas ország

1989 óta megnõtt a látogatók száma. Veterán utazókat gyakran hallhatunk panaszkodni, hogy Prága már nem az övék többé. Izgalmas város. Ami pedig a városon kívül található az országban, az kívül esik a megszokott turistaútvonalon, így kevésbé érték negatív hatások.

 Csehországi fürdõvárosok

Karlsbad

A legenda szerint a várost IV. Károly cseh király és német-római császár alapította 1450-ben. Úgy történt, hogy az uralkodó éppen vadászaton volt és egy zergét vett üldözõbe, amikor a vad hirtelen a mélybe vetette magát arról a hegyfokról, amelyen ma egy zergét ábrázoló szobor áll. A mélyben pedig ráleltek a melegvízû forrásokra. A város méltán lehet Csehország büszkesége rendkívüli kulturális és gyógyászati jelentõségének köszönhetõen. A gyógyításon kivül a társasági élet fontos központjává is vált Karlsbad, számos évente ismétlõdõ koncertsrorzatot, kiállítást rendeznek itt, azonban a legjelentõsebb minden kétséget kizáróan az évente július hónapban megrendezett filmfesztivál – számos rangos vendéggel.

Marienbad

Az itteni - egyébként a XVI. századtól ismert és a XVII. századtól rendszeresen felhasznált - gyógyforrások vizei elsõsorban a vesebántalmakat, anyagcsere-zavarokat, bõrbetegségeket és a légutak megbetegedéseit enyhítik illetve gyógyítják. A gyógyvizek tömeges felhasználására azonban csak a XIX. század legelejétõl nyílt lehetõség, amikor felépültek az elsõ, pácienseket szolgáló faházak dr. J.J. Nehr-nek és a teplá-i kolostor fõapátjának K.K. Reitenbergernek ösztönzésére. A Marienbad azaz Máriafürdõ nevet a fürdõhely 1812-tõl viseli, és egy Mária-kép volt az inspiráció - egy 1755-ben felfedezett kénes tartalmú forrás közelében állt.
Marienbádtól csupán 4 km-re található Teplá kolostora a hasonló nevû folyó mellett.

Krivoklat

Már az oda út különleges látványt nyújt azoknak, akik értékelik a fennmaradt természeti szépségeket.
A Vár a XIII. században épült királyi vadász szálláshelynek. Találunk itt egy késõ gótikus kápolnát, börtönt, kínzókamrát. A vadászat megszünt, a terület védett. Túrázók figyelmébe ajánljuk azt a 18km-es túraútvonalat, amely mentén láthatjuk Nezabudice Sziklát, Nezabudice falut, és Tyrov-ot, a XIII. századból származó francia stílusú várat.

Kutna Hora

 1996 óta a világörökség része. Valamikor Prága után Bohémia második legfontosabb városa volt. Ennek oka, hogy a város alatt gazdag ezüstbányát fedeztek fel. Találunk itt kávézókat, katedrálisokat, s nem csoda, ha magunkban Prágával hasonlítjuk össze. Festõi szépségében vetekszik Prágával, de lakói barátságosabbak, árai pedig alacsonyabbak. A történelmi központ kis területre koncentrálódik, gyalogosan bejárható. A gótikus Nagyboldogasszony Templom, a Szt. Barbara Katedrális és még több vallási építmény elégíti ki a kultúra utáni vágyakat. A város bányászata iránt érdeklõdõk látogassanak el a bányász múzeumba. 




Gasztronómia

 A tipikus prágai vagy tipikus cseh étel a knédli sült hússal és savanyúkáposztával – meg az elmaradhatatlan sörrel. Knédli van többféle is: a klasszikusnak számító zsemlyés – apróra vágott zsemlyét tesznek a tésztájába. Van a krumplis – a legközkedveltebb, továbbá a füstölt apróra vágott sertéshúzt tartalmazó. A desszertek közül sok helyen kinálják a gyümölcsös knédlit, ami nem más, mint a szilvás vagy sárgabarackos gombóc cseh megfelelõje, nem cukros zsemlyemorzsába görgetik, mint magyarhonban sok helyütt, hanem túróval és porcukorral szórva szolgálják fel. Az almásrétes ugyanolyan közkedvelt, mint Magyarországon. A cseh konyha sok lisztet használ, a levesek is sûrû levesek, viszont ha a legfinomabbat akarjuk megkóstolni válasszuk a Kulajdát, a ©umavai savanyú gombalevest sok gombával.
Sör – Csehországban az egy fõre esõ évi sörfogyasztás eléri a 157 litert, és ebben a csehek világelsõk. A jó borhoz hasonlóan a jó sörnek sem kell cégér, bár az utóbbi néhány évben a sörgyártók a televízióban rendszeresen reklámozzák termékeiket. És ©vejk jóslata sem következett be, miszerint az a kormány, amely felviszi a sör árát, megbukik. A klasszikus, turisták által gyakran látogatott helyek drágábbak, a népiesebb kocsmák árai is népiesebbek.

A legismertebb fürdõvárosok Nyugat-Csehországban, a német határ közelében találhatók: Karlsbad /csehül Karlovy Vary/, Marienbad azaz Mariánské Láznì, Franti¹kovy Láznì, Kyn¾vart, Jáchymov, Kon¹tantinovy Láznì egytõl egyig besorolható a legrangosabb európai fürdõvárosok közé. Gyógyító erejükrõl az irodalom legjelentõsebb képviselõi tettek sorra tanuvallomást. A fürdõvárosok máig igyekeznek megõrizni békebeli bájukat és újból divatba hozni azt a bizonyos életmód-típust, amelynek a gyógyulást jelentõ úgynevezett procedúrákon kívül a promenádozás is aktív része volt. A jobb közérzetet nemcsak a gyógyvizek segítették, hanem a nyugodt, békebeli életmód is: a koncertek a promenádon, a nyugodt, arisztokrata légkör, amelyet ma igazán csak az oroszok képesek értékelni és tovább éltetni.