Franciaország
Franciaország egy nyugat-európai ország. Ezt a franciák központi területnek nevezik, szemben az ún. tengerentúli területekkel, amelyek mind az öt kontinensen megtalálhatóak.
Általános információk:
Hivatalos nyelv: francia
Fováros: Párizs
Terület: 547 030 km2
Népesség: 60 656 178 fo
Pénznem: Euró
Franciaország és a romantika
A franciák megírták a la vie en rose-t (a rózsák életét), gazdagabbá tették a világot a creme brulée-val és a camembert-el, de Beauvoirral és Debussyvel, a Tour de France-szal, a Tour Eiffel-el és még számtalan dologgal. Ha eltölt egy hétvégét Párizsban, Ön is rájön miért álmodozik a fél világ Cyrano utcáinak bekóborolásáról, vagy egy Manet stílusban, a "zöldben" elköltött piknikrõl. Franciaország, szinonimája a romantikának!
Jó tudni!
Az 5 dolláros tejeskávé földje nem a legolcsóbb európai úticél. Az igazán takarékosak kijönnek napi 40 dollárból, ez azonban a parkokban való rengeteg sajt és baquett evéssel jár. Egy kicsit összetettebb konyhamûvészeti élményért, puha ágyért legalább napi 80 USD-t kell számolni. Persze, a Dom Perignon-t megcélzó tömegeknek a fenti összegek még egy nap borravalóját (pourboires) sem fedeznék, ha tényleg élvezni akarjuk Frankhont, legalább napi 200 USD-ral, vagy még többel számoljunk.
Földrajz
A Kaliforniánál hajszállal nagyobb Franciaország, Oroszország és Ukrajna után a legnagyobb Európában. Észak-nyugatról a La Manche, nyugatról az Atlanti óceán határolja. Dél felé a Pireneusok másik oldalán Spanyolországot süti a nap, délkeleten a Földközi tenger, kelet felé a Jura hegység és a nyugati Alpok választja el Svájctól és Olaszországtól.
Franciaország viszonylag sík az észak-keleti határvonalnál, ahol Németországgal, Luxemburggal és Belgiummal szomszédos.
A tengerentúli területet départements d''outre-mer-nek hívják, ide tartozik a Karib szigetek közül Guadeloupe és Martinique szigetei, a Csendes Óceáni szigetcsoportból Új Kaledónia, Tahiti, és Francia Polinézia, Dél-Amerikában Francia Guiana, az Indiai Óceánon Madagaszkártól keletre Réunion szigete, Új Foundlandtól délre az Atlanti Óceánban Saint Pierre- és Miquelon- szigetek.
A francia Alpokban találjuk a maga 4800 m-ével Európa legmagasabb csúcsát, a Mont Blanc-t.
Konyha
Az ételek végtelen töprengésre nyújtanak lehetõséget. Vegyünk figyelembe csak néhányat az ország ínycsiklandozó finomságaiból - libamáj, szarvasgomba, Roquefort sajt, kagylók és rákok, zamatos csigák és borok, pikáns gyümölcstorták - és rögtön értékelni kezdjük a frank konyhamûvészet buzgalmát. De senki sem él csupán escargot-on (csiga), vin de table-val. A fazékhoz hozzájárult Franciaország afrikai és ázsiai népessége is, új fûszereket és ízeket adva sok ételhez.
Egy tipikus nap reggele nagy csésze tejeskávéval (cafe au lait) croissant-tal vagy lekvárral és vajjal megkent cipócskával kezdõdik. Az ebéd és a vacsora között gyakorlatilag nincs különbség, állhat elsõ fogásként fromage de tete páté-ból (kocsonya sertéshússal) vagy bouillabaisse -bõl (halleves) követheti borjú vagy bárány ragu fehér szószban (blanquette de veau d'' agneau) befejezésképp vegyes sajttállal (plateau de fromage) vagy almatortával (tarte aux pommes). Az ételek elõtt gyakran kínálnak egy étvágygerjesztõ apéritif-et, mint pl. a Kir-t (sziruppal édesített fehérbor), miközben az emésztést segítõ digestif-t (konyak vagy armagnac brandy) az étkezés után szolgálják fel. Más, az emésztést serkentõ és a társalgás felélénkítésére italok közé tartozik az eszpresszó kávé, a sör, a likõrök közül a pastis (90 fokos ánizs ízesítésû rokonai a régóta betiltott abszintnak) és pár a világ legjobb borai közül.
Ünnepek
A franciák bulizós társaság, sok város ad otthont minden évben különféle zenei, tánc, színházi filmmûvészeti vagy mûvészeti eseménynek. A vidéki falvak minden alkalomból vásárokat és ünnepségeket (fetes) tartanak a helyi szentek névnapjától kezdve az éves fokhagymatermés megünneplésének tiszteletére. Provence-ban május végén Saintes-Maries-de-la-Mer -ben van a cigányok védõ szentjének, Sárának a tiszteletére rendezett színpompás ünnepség találkozó helye. Dübörgõ éneklés és táncok jellemzik ezt a szertelen eseményt. A jelentõsebb állami ünnepek közé tartozik Május Napja (május 1-e) amikor sok ember völgyi liliomot (muguet) ajándékoz barátainak - úgy tartják ez jó szerencsét hoz - és a Bastille Napja (július 14-e) amit barátokra dobott petárdákkal ünnepelnek.
A helyi rendezvények közé tartozik a sok cicomával és tollászkodással járó pret-r-porter divat bemutató Párizsban (február elején) a csillogó és gyakran gépies Cannes-i Film Fesztivál (május közepe) a Nemzetközi Zenei Fesztivál Strasbourg-ban(3 hét júniusban), az Avignoni Fesztivál tömeg és az alternatív színházakkal (július közepétõl augusztus közepéig) és a Nancy Jazz Fesztivál (október 9-24)
Mikor utazzunk?
Az idõjáráshoz alkalmazkodva tavasszal a legjobb Franciaországban, a tengerparti nyaralók májusban csatlakoznak. Az õsz is kellemes, bár a napok elég rövidek és az éjszakák is egyre csípõsebbé válnak a végére, még a Cote d''Azuron is. A tél nagyszerû a téli sportokhoz, az Alpokban, a Pireneusokban és más hegyi területeken is.
Július közepétõl augusztus végéig tart az az idõszak, amikor a legtöbb városlakó kiveszi a szokásos 5 hetes szabadságát és a hegyekbe, vagy a tenger mellé vonul. A félig elhagyatott városok ilyenkor hajlamosak egy kicsit lehúzni a rolót. Hasonló a helyzet februárban és márciusban is.
Napi rendszerességu a két ország közötti vasúti (pl. Orient Express) és autóbuszos (pl. Eurolines) közlekedés.
A francia autópálya-hálózat rendkívül kiterjedt, s gyakorlatilag behálózza az egész országot. Az autópályák minden esetben fizetoek, s a jelenlegi átlagárakon a személyautók úthasználati díja száz kilométerenként, regionálisan is változóan 7-11 euró között mozog.
Francia Riviéra